A Nő sötét éjben holdsugár

mely nem elvakít, inkább utat mutat.

A Nő kék égen felhőpamacs

mely nem árnyékot vet, inkább megnyugtat.

A Nő forróságban lágy szellő

mely nem borzongat, inkább cirógat.

A Nő kősziklák közt a forrás

mely nem apad el, inkább olt szomjat.

A Nő zöld mezőn kinyílt virág

mely nem kirívó, inkább szerény maradt.

Nő Óceánban kis sziget

mely nem kárhoztat, inkább nyújtoltalmat.

A Nő az Isten gondolata

mely nem irányít, inkább támogat.

A Nő életünkben biztos pont

melyre állandóan szükségünk van.